A barátcserje gyógynövényről

A gyógynövényeken, gyógynövényfüveken alapuló gyógyászat több esetben is a modern orvoslás alapját képezi. Gyógyászati jelleggel mind a mai napig alkalmazzák a „természet kincseit” a világ számos részén: különösképpen Kínában, Mexikóban, és Afrika fejlődő országaiban.
Az ősi, hagyományos orvoslásban feljegyzett készítmények közül ráadásul egyre több reneszánszát éli napjainkban.
Így van ez a barátcserjével is!

A verbénafélék csoportjába tartozó aromás cserje a Földközi-tenger környékén őshonos, a mediterrán térségtől, egészen Ázsia szubtrópusi területéig megterem.
A cserjeszerű növény átlagos magassága megközelíthetőleg 2-4 méter, extrém esetekben, a kultivációnak köszönhetően az 5-6, netán a 7 métert is elérheti.
A növény felfelé ívelő ún. kis tornyocskáin találhatóak a halványlila – vöröses színű virágok, illetve maga a borsószerű, szürkés-barnás, csonthéjas termés (A barátcserje gyümölcsét is felhaszánlták, például fűszerként)! A szúrós, ám enyhe, citrus illatú virágok akár parfümök alapanyagául is szolgálhatnak –a történelem folyamán volt már erre példa.

A feljegyzések szerint az ókori görögök ’Agnos’-nak nevezhették a növényt.

Nevezték még ’szemérmes fának’, vagy a ’papok paprikájának’ is – mindezek a női termékenységet fokozó hatásaira utalnak, illetve arra az elméletre, amely szerint az önmegtartóztatás fogadalmát az egyház papjai állítólag a barátcsserje fogyasztásával tehették elviselhetőbbé.

A latin nyelvnél maradva, manapság a gyógynövényboltokban ’Barátcserje’ a teljes megjelölése.

Barátcserje történelem

Az ókoriak jónéhány varázslatos tulajdonságát gyanították a barátcserjének. Mai szóhasználattal élve a női hormonális egyensúly felborulásának ellensúlyozására alkalmazták, az idők folyamán ugyanis rájöttek arra, hogy a női panaszok (mint pl.: a depresszió, a romló hangulat, a feszült viselkedés) a barátcserjével enyhíthetőek lehetnek.

Minden orvostudomány atyja, Hippokratész is felfigyelt a barátcserje azon hatására, mely szerint a szülést követően segíti a méhlepény „kilökődését”. Hippokratész és követői fokozatosan jutottak el odáig, hogy a Barátcserje gyulladások ellen, lépmegnagyobbodás esetén egyaránt hatékonynak bizonyulhat.
Hippokratész leírta azt is, hogy a gyógynövény leveleivel átitatott bor a méhvérzés csökkentésére kiválóan alkalmas lehet...

A görög Dioszkoridész, az általa szerkesztett egyik legelső gyógynövénykönyvnek tartott “De Materia Medica”-ban egy egész fejezetet szentelt a barátcserje leírásának. Lejegyezte, hogy a görög asszonyok a ’thesmophorián’, vagyis a Démétér istennő tiszteletére rendezett házasság és polgári élet ünnepén barátcserjével hintették be ágyaikat azért, hogy az alkoholmámorban úszó férjeik szexuális vágyáit lecsillapítsák.

Homérosz világhírű eposzában, az Iliászban is feltűnik a barátcserje, mint az erkölcsi tisztaság szimbóluma, a gonosz és csalfa gondolatok távol tartója.

Az ókori Görögországtól keletebbre, Perzsiában a mentális egészségi panaszok ellátására alkalmazták.
Krisztus születése után a rómaiak híres történetírója, az idősebb Pilinius (Kr.u. 23-79) feljegyzéseiből tudjuk, hogy „a barátcserje apró termései borban elkeverve, a láz és az azzal együtt járól izzadás csillapítására alkalmasak”. Pilinius feljegyezte azt is, hogy a kígyómarás kezelésére is használták.

A kora középkorban a görögök és rómaiak által hátrahagyott tapasztalatokat vették alapul a barátcserje felhasználásánál. Az arab világ gyógyítói szerint az „őrület, a téboly, a depresszió gyógyítója volt. A korszakban az egyiptomi piacokon a barátcserje termését idegnyugtatóként árulták.

A szerzetesek anafrodiziákumként, vagyis a nemi vágy megtagadására használták, az apácák pedig előfordult, hogy a gyógynövény leveleiből készült főzettel mosták meg altestüket. Többek között Arnaud de Villeneuve francia orvos - asztrológus - alkimista (1238 – 1311 vagy 1313) is beszámolt a barátcserje említett felhasználási módjairól.

A reneszánsz XV. századi beköszöntével elérkezett a gyógynövények kora! A nyomtatás 1455-ös megjelenését követően már lehetőség volt a feljegyzések, könyvek sokszorosítására, így a Barátcserje nevét ha szép lassan is, de Európa szerte megismerhették.
Az 1600-as évektől kezdve rendszersen alkalmazták a népi gyógyászatban a női bajok panaszainak a mérséklésére, a tejelválasztás fokozására.

Angliában az 1520-as évek elején megjelenő ’Banckes’ Herbal’-ban (Banckes Gyógynövény Gyűjteményében) úgy írtak a barátcserjéről, mint „a vízkórosságot, a levertséget, vagy a puffadás érzését megszűntetni képes gyógynövényről.
A gyógynövénytan első virágkorát igazából a reneszánsz évei alatt élte, köszönhetően az orvosok „csillapíthatatlan” tudásvágyának, és az újdonság megismerésére irányuló törekvéseknek.

Az angol botanikus és gyógynövénykutató, John Gerard (A ’The Herbal’ c. nagy hatású kötet szerzője) megemlíti, hogy „a barátcserje orvosság azok számára, akik erkölcsös életet élnek. (...) A növény magjai és levelei pedig a méhen belüli fájdalom és gyulladások csökkentésére alkalmasak”.

Nicholes Culpeper XVII. században megjelenő műve, az orvoslás szempontjából forradalmi gyűjtemény, a ’Complete Herbal’ hasábjain is ott találni a Barátcserje gyógynövényt!

A gyógyszerkönyvekben is bekerült a Barátcserje, így például ezen terület első jelentős művébe, a ’Pharmacopoeia Londinensis’-be is, még 1618-ban.

A felvilágosodást követő századokban már egyre biztosabban tudták, hogy a barátcserje valóban stimulálni képes a szexuális vágyat, mégpedig úgy, hogy elnyomja a forró érzéseket a női nem iránt.
A gyomorpanaszok, hasi fájdalmak csillapítására is alkalmas.

A XIX. században Európán belül kölönösen Franciaországban és Németországban volt népszerű.

A barátcserje megújulása, reneszánsza lényegében a XX. században kezdődött. 1938-ban egy német tudós, bizonyos Gerhard Madaus azonosította a gyógynövény legfontosabb részét, az apró terméseket.

A II. Világháború évei alatt Németországban a kismamáknak rendszeresen adtak barátcserje kivonatot, így kívánták csökkenteni a szülés utáni stesszt és feszültségeket. Német tudósok már a háború évei alatt úgy gondolták, hogy a stressz és a szorongás önmagában rossz hatással van az anyatej termelődésére, azonban a barátcserjének köszönhetően jó irányba változhat ez a folyamat, hiszen a gyógynövény segíti az anyatej termelődését.

A tudomány fejlődésével, a modern berendezések megjelenésével megkezdődött a barátcserje alapos feltérképezése és vizsgálata. Az első hivatalos kutatás 1953-ban történt, és a gyógynövény anyatej-termelődést segítő hatásaira irányult.

Barátcserje RENDELÉS + árak